British Múzeum: irány a 67-es terem!

 

Lassacskán itt az igazi nyár, és sokan az aktív pihenést választva nekiindulnak Európa nagyvárosait felfedezni. Sokakat még távolabbra is vinnének a vágyaik, az ő számukra jó hír, hogy a két dolog szerencsésen összekapcsolható egymással. Akik Koreát céloznák meg legszívesebben, ám most mégis London felé veszik az irányt, azoknak szól ez ez írás.

Mindenki tudja, hogy a British Múzeum páratlan gyűjteménnyel bír az emberiség kulturális kincseiből, és ezek között az ázsiai anyag is nagyon erős, különösen az indiai gyűjtemény marasztalja hosszasan az érdeklődőket. Az elmúlt évben viszont az az öröm ért, hogy ott járva végre láthattam a koreai termet is, amely korábbi látogatásomkor éppen átalakítás miatt zárva volt.

A Korea Foundation Gallery 2000-ben nyitotta meg kapuit, pontosabban a harmadik emeleti 67-es terembe vezető ajtaját a látogatók előtt. Az ünnepi megnyitón mintegy 400 vendég vett részt, köztük Nagy-Britannia és Korea előkelőségei, diplomáciai és államigazgatási testületeinek képviselői, szakmabeliek, valamint kulturális és művészeti közösségek delegáltjai, sőt mi több, a megbékélési szándék kifejezéseként még a Nemzetközi Valutaalap két észak-koreai képviselője is. Az ünneplés és a média nagyfokú érdeklődése nem volt véletlen, hiszen a British Múzeum mintegy 400 négyzetméterén az anyaországon kívüli legnagyobb koreai kiállítás jött létre, beleértve az Egyesült Államokban és Európa más helyszínein találhatóakat is. A több mint 250 tárgyat bemutató kiállítás főként a Koreai Nemzeti Múzeumnak köszönhető, de helyet kaptak benne egyéb helyi intézmények már korábban bemutatott darabjai is. Néhány tárgyat kölcsönbe is adtak olyan intézmények, mint például a British Library, amely az esküvői rituálét leíró Királyi Szertartáskönyv kéziratát engedte át a kiállításnak, vagy a Cambridge Egyetem Whipple Múzeuma, ahonnan egy 18. századi nyolc paneles paraván származik, melyet a Joseon-dinasztia asztrológiai szimbólumai díszítenek.

 Buddhista kapuőrzők

A kiállítás a teljes koreai történelmet felöleli, középpontjában viszont egy hagyományos sarangbang másolata áll, amely a férfiak lakórésze a tradicionális koreai lakóházban, a kiállított épületrész maga pedig a szöuli Unhyeongung palotában található Noandang mintájára készült. A két szoba és a veranda a Joseon-dinasztia arisztokrata tudósainak elegáns és kifinomult ízlésvilágát tükrözi. A British Múzeum első alkalommal szakított az addig bevett és erőteljesen konzervatív szokásaival, és támogatta egy olyan eltérő kiállítási tér létrehozatalát, amely minden elemével a koreai hangulat és életérzés megteremtését szolgálja. Azidáig nem engedélyezték, hogy az egyes kiállítások egyedi arculatot kapjanak, ezért is keltett a tudósok és a média körében nagy figyelmet, amint 13 koreai kézműves és iparosember bemasírozott a hagyományos ház felépítésére. Az épületen kívül a kiállítási térben megjelentek a koreai esztétikát tükröző ablakkeretek, padlózat és kiállítási panelek is. A falakat fehérre festették, hogy a világosság és a tágasság érzetét sugározzák, annak ellenére, hogy a kiállítási területet oszlopok bontják meg. 

Nyolc év után úgy döntöttek, hogy kissé átalakítják a kiállítási teret. Ehhez figyelembe vették a múzeumlátogatók szokásait, az egyes kiállításokon töltött időtartamtól kezdve a kedvelt útvonalak tanulmányozásáig. Végeredményként a panelek lebontásával szabadabbá tették a kiállítási teret, hogy abban kedvükre közlekedjenek a látogatók, és egyénileg fedezzék fel a kiállított tárgyak közötti kapcsolatokat. Színesebb környezetet hoztak létre és újratervezték a tárgyak megvilágítását. 

Törekedtek arra is, hogy a hagyományos idővonalas bemutatást izgalmasabbá tegyék, és olyan kortárs alkotók munkáit is beválogatták, amelyek valamilyen történelmi elemre reflektálnak. A kiállítás egyik részén folyamatosan változnak a bemutatott alkotások, amelyek az aktuális programokhoz, beszerzésekhez vagy akár a látogatók érdeklődéséhez kapcsolódnak.

Az általam látott tér nagyon tágas és levegős. A kiállított tárgyak közelről szemügyre vehetők, az üvegvitrinek jól körüljárhatóak. Ez fontos szempont, mert a kiállított tárgyak nagy része vonzza a közeli tanulmányozásra a tekintetet, különösen a kinyitott könyvek vagy a nyomódúcok betűi, ábrái.

 

Mivel Koreában készítették az első mozgatható fém nyomódúcokat, ezért a könyvnyomtatást bemutató része a kiállításnak különösen élvezetes. De nem kevesebb izgalmat tartogat az a koncepció sem, hogy a hétköznapi élet tevékenységének tárgyait mutassák be, így láthatunk iskolai vagy szépészeti kellékeket is. A számtalan festmény, szobor és egyéb tárgy megtekintése után a múzeumlátogatás a kínai porcelánok termével folytatható.

Iskolaszerek

Kozmetikai eszközök

A British Múzeum koreai gyűjteménye körülbelül 3000 darabot számlál, de ezen kívül más koreai gyűjtemények is találhatók a szigeten. Londonban mindenképpen érdemes megnézni a Victoria and Albert Múzeum koreai gyűjteményét is, ahol szintén találunk más ázsiai térségekből származó kollekciókat is.

Ha pedig a nagy kulturális kaland után egy kulináris is szóba jöhet, akkor jó szívvel ajánlom a múzeum bejáratával szembeni utcában található kicsiny Bibimbap Cafét, amelyben a 'Spicy Topokki' igazi élmény volt.

Írta és a fotókat készítette: Harudo11