2015. május 9., szombat

A kaktuszok és a pop art találkozása

 




Maradj nyugodt és ölelj meg egy kaktuszt - hirdeti a közismert mém egyik változata a CDL falán, mely a szöuli Cheongdam-dong (Gangnam) egyik új, de máris felkapott helye.

A rövidítés kibontása "Cycle De Leau", azaz "A víz körforgása". Nehéz pontosabban meghatározni a hely jellegét, mint ahogyan azt a létrehozói tették: Nature life style cactus custom boutique (természet életstílus egyedi kaktusz ajándékbolt / vagy kicsit összefűzve: természetes életvitel egyedi kaktusz ajándékbolt).









A CDL két koreai pophíresség nevéhez kötődik, akik hosszú ideje nagyon jó barátságban vannak egymással. Az épület tulajdonosa nem más, mint Rain (Jung Ji-hoon) énekes és színész, a hallyu nevű 'koreai hullám' talán legnagyobb neve, a különleges butik üzemeltetője pedig barátja, Bbaekga (Paek Sung Hyun), aki a Koyote formációban szintén rendelkezik zenei múlttal amellett, hogy kiváló fotográfus.  

 




Az ablakok harmonikaszerűen nyitódnak, az épületet átjárja a levegő


Bbaekga párizsi utazása során fedezett fel egy kizárólag kaktuszokra szakosodott boltot, melynek láttán beleszeretett ezekbe a növényekbe. Nemsokára azt vette észre, hogy százával veszik körbe otthon is a kaktuszok, amelyeket különleges "cserepekbe", főként üres konzervdobozokba ültetett. A barátai javasolták ezek ajándékként való árusítását, így nyílt meg a hobbija nyomán az ajándékbolt, melynek érdekessége, hogy kizárólag személyesen lehet benne vásárolni, nincs internetes távrendelés. Cserébe a legkülönfélébb egyedi ötletekkel állhatnak elő a betévedők annak érdekében, hogy személyre szabott "csomagolásban" vihessék haza növényüket. Bármiféle, ültetésre alkalmas tárgyat bevihetnek, legyen az üres üveg vagy akár egy üres cipő, és a leleményes kiszolgálók gondoskodnak arról, hogy kisebb-nagyobb, tetszetős egyedi kaktusszal távozzanak. 


Bbaekga
Rain



Természetesen kész csomagolásban is meg lehet vásárolni a szúrós kedvenceket. Az egyik állandó cseréphelyettesítő nem más, mint a Campbell levesek konzerves doboza, amelynek van némi áthallása a pop képzőművészetében jártasabbak számára.





Andy Warhol mondta azt, hogy "csak a Campbell leveseket kellett volna megcsinálnom és kitartani mellettük ... amúgy mindenki csak egyetlen képet fest egyébként is".

Hogy miért lettek ilyen fontosak a konzervesdobozok? Mert Warhol először készített tökéletes fotorealisztikus festményeket a Campbell-szériával. Ha mindez kevés lenne, akkor a teljes, 32 darabból álló Campbell-leveskínálatot megfestette, és ennek során fedezte fel a sorozatokban rejlő kifejezési lehetőségeket. Egyrészt az uniformizált tömegtermék és tömegkínálat érzékeltetésének művészi lehetőségét, másrészt még valamit: azt, hogy az eredeti erős érzelmi impulzust a folyamatos vizuális ismétlés gyengíti, sőt ki is öli az eredeti hordozóból. 

Ez utóbbi gondolat tökélyre vitele majd későbbi munkáiban érik be, a Campbell-széria viszont a bemutatása pillanatában, 1962-ben elég nagy vihart kavart, bár a történetnek vannak mulatságos elemei is. Természetesen nagyon kevesen fogták a festmények üzenetét. Ez nem is csoda, hiszen az éppen születőben lévő pop art arcátlan dolgokat művelt a művészetek szentélyeiben. 
 



A Campbell-sorozat anekdotája szerint Warhol már dolgozott a képregény- és reklám-festményein, amikor egy kiállításon meglátta Roy Lichtenstein hasonló munkáit. A barátjához fordult, hogy javasoljon neki újabb témát, mire azt a választ kapta, hogy fessen valami olyasmit, amit mindenki ismer, mint pl. a Campbell-leveseket. A "mint" elkerülhette Warhol figyelmét, mert fellelkesülten berohant egy boltba és felvásárolta a teljes leveskonzerv-szériát, majd nekilátott a munkának. A dobozokról készített kivetített fotó vonalait pontosan követve kereste a festés általi mechanikus reprodukálás lehetőségeit. Az  elkészült képek előtt tanácstalanul álltak a szakmabeliek. Festményként egy fotó nézett vissza rájuk, mindennek tetejébe a kiállítóterem polcain még ott is sorakoztak a valódi konzerves dobozok. Egy szemközti galéria tulajdonosa azzal tiltakozott a gyalázat ellen, hogy vett egy raklapnyi leveskonzervet és ráírta, hogy nála azokat olcsóbban meg lehet vásárolni.

A kiállítás idején öt képet már mégis eladtak a sorozatból, mire a galéria tulajdonosa észbe kapott, hogy a sorozat kifejezőereje együttesen az igazi, és sietve visszavásárolta az eladott darabokat, többek közt Dennis Hoppertől, és meg is vette az egész sorozatot Warholtól potom 3.000 dollárért.
 



Ma ez a széria a pop art emblematikus darabja, és a CDL-be látogatókat elgondolkodtathatja, hogy vajon miért éppen a Campbell leveseinek dobozai köszönnek vissza a polcokról? Mint említettük, Bbaekga fotográfus is, tehát erősen érdeklődik a vizuális kifejezés lehetőségei iránt. Rain sem járatlan a dizájn és a modern művészetek világában. Ennek ellenére nem tudhatjuk, hogy a véletlen műve-e vagy nagyon is szofisztikált döntés eredménye ez a dizájn-elem. Hajlok az utóbbira, mivel az egész hely kifinomultan stílusos és tudatosan végiggondolt a többi elemében is. A CDL természetes anyaghasználatú, meleg fészek, mely meghitt beszélgetésekre és baráti együttlétekre egyaránt alkalmas. Minőségi és egyre bővülő kínálatában a természetes alapanyagú kozmetikumok és a kiváló teák is megtalálhatók, bejáratánál pedig a lassan a gazdájáét megközelítő rajongótáborral rendelkező hófehér Sarang (Szeretet), Rain arisztokratikus allűröktől sem mentes kutyája üdvözli az érkezőket. Vagyis pontosabban őt az érkezők. 








A Campbell leveskonzervek arctalan fogyasztói társadalmat szimbolizáló emblematikus üzenete pedig néma vitát folytat az új hely szellemével, mely az uniformizált tömegtermékek rideg képzete helyébe visszacsempészi az egyediséget és a személyre szabottság otthonosabb emberi érzeteit. Az egyendobozokból még ha csak kaktusz is hajt ki, azok egyike sem hasonlít a másikra.

Szóval maradjunk nyugodtak, és öleljünk meg egy kaktuszt. Vagy azokat a pop-ikonokat, akik ilyesmiket is üzennek nekünk.




Írta: Harudo11

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése